The next step: publish Kockavonat (Dice train) game in English

One of my hobbies is language learning (I wrote my thesis a few years ago about language learning tools and methods), so one of my next goals is to publish the rules of my Kockavonat (literally: Dice Train) game in English. 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Kockavonat ikonjainak, szimbólumainak változása

Kép
  A képen látható, hogyan változott (és alapvetően maradt mégis ugyanaz) a Kockavonat dobásgyűjtő lapja az első, négyzetrácsos füzetpapírra rajzolt prototípusoktól a jelenlegi változatig. A legfrissebb változás, hogy néhány funkció új nevet és / vagy szimbólumot kapott, mert az eddigi eléggé elvont, steril elnevezések helyett valami mesélőbbet, a játék világába jobban illeszkedőt igyekeztem találni anélkül, hogy a szabályok változtak volna. Az egyik ilyen a ceruza ikon volt, ami a kiterjesztő funkciót jelölte (az eddigi informális neve: "troll"). Itt az ikonnal kevésbé volt baj, az elnevezés azonban nem nagyon kapcsolódott a játékhoz, elég általános volt. Ehelyett most a funkció neve zászló lett, és zászló ikont kapott, így a név rövidebb és találóbb, hiszen jól szimbolizálja a "külföldet", azaz hogy a funkciót bekapcsolva a többi játékos lapjára is lehet írni (legalábbis a kocsi mezőkbe). A szűrő funkcióval és annak relációs jel szimbólumával hasonló probléma volt,...
További információk

Beszámoló a kispesti Társasjáték Fiesztáról

Kép
A Kockavonat "bemutatkozása", első nyilvános próbajátéka egész jól sikerült a január 28-i (tegnapi) Társasjáték Fiesztán, ami Kispesten, a KMO-ban került megrendezésre.  (A fotón néhány emlékbe eltett tárgy látható, a belépőjegy, az egyik dobásgyűjtő lap amit a hatfős játék során töltöttem ki, az esemény karszalagja, az asztalfoglalást jelző cetli, valamint a Kockavonatot népszerűsítő, saját tervezésű kitűző.) Háromnegyed tíz előtt pár perccel érkeztem, akkor már javában ki volt pakolva néhány komolyabb, egész asztalt beborító társasjáték, és gyülekeztek a rendezők, játékosok. Az első kb. negyed óra telt kissé magányosan, amikor egyes asztaloknál már játékhoz kiszülődött egy-egy csapat, én meg úgy ültem egyedül az asztalomnál, mint a magányos autisztikus srác az amerikia középiskolás filmekben a menzán. De aztán befutott az első érdeklődő játékos, Zoli, akivel két partit is játszottunk. Ez volt az első alkalom, hogy a családi, baráti körön kívülieknek mutattam meg személyese...
További információk